Szilágyi SzabolcsA forint bevezetésének 75. évfordulója alkalmából tette mérlegre Matolcsy György a magyar forint kivezetésének és a közös euró bevezetésének dilemmáját.
A Magyar Nemzet oldalán publikált cikkében a jegybankelnök azt írja, amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, kötelezően vállalta, hogy bevezeti a közös fizetőeszközt; a kormány és a Magyar Nemzeti Bank tartja magát ehhez a kötelezettséghez, de csak biztonságos és sikeres euróbevezetést tartanak elfogadhatónak.
Matolcsy szerint forinttal jobban lehetett kezelni a 2020/2021-es válságot, mint az euróval.
„Magyarország kisebb mértékű gazdasági visszaesést szenvedett el 2020-ban, mint az eurózóna, és a válság során is közeledett fejlettségben az EU-átlaghoz. Az eurózónánál gyorsabb a magyar gazdaság újraindítása. Magyarország már 2021 végére helyreállítja a 2019. év végi GDP szintet, amit ugyanakkor várhatóan még nem érnek el az eurót használó tagállamok”
– magyarázta.
Miután a pénzmennyiség bővítése bizonyult a fő válságkezelési eszköznek, ezért a jobb magyar eredmény a forintnak köszönhető. A magyar pénzügyi rendszer az MNB önálló pénzpolitikája révén olyan célzott eszközöket használt a válság kezelésére, amire az eurózóna nem volt képes – méltatta saját munkáját Matolcsy György.
Úgy látja, a 2007/2009-es válságot forintra épülő gazdaságpolitikával eredményesen lehetett kezelni, az euróval pedig nem, valamint a 2013 utáni növekedési, majd felzárkózási fordulat a forintra épült. Matolcsy György szerint az euró első két évtizede több kudarcot hozott, mint sikert. Meglátása szerint jobban teljesítettek azok, akik kimaradtak az eurózónából.
„Gazdaságtörténeti tény, hogy az eurózóna mindegyik tagállama még euró nélkül érte el a csatlakozáskor meglévő fejlettségi szintjét, tehát így lett fejlett és gazdag. Nem az euró hozott gazdagságot, hanem a nemzeti fizetőeszköz”
– fogalmazott az MNB elnöke. Érdemes nagyra értékelni a forintot és keresni az euró átvételének biztonságos, tehát sikert ígérő időpontját – tette még hozzá
