HirdetésA 4 napos munkahét egy olyan téma, ami már lebeg a fejünk felett egy ideje, és a járvány alatt még nagyobb fókuszt kapott. Lehet, hogy épp a pandémiás időszak fogja meghozni azt a változást, ami a 4 napos munkahét bevezetéséhez kell? Ha nem is azonnal, de elindíthat valamit a döntéshozókban. Járjuk kicsit körbe ezt a témát!
Számos esetben bizonyították már a 4 napos munkahét hatékonyságát
Bár már az 1930-as években is voltak próbálkozások a munkaidő-csökkentés területén, azt a nagy gazdasági világválság elsodorta. Végül a németországi IG Metallnak sikerült elérnie 1959-ben, hogy a munkahetek 6 napról 5 napra csökkenjenek. És most szintén az IG Metall (a legnagyobb német szakszervezet) az, aki kísérleti jelleggel elindította a heti 28 óra munka projektjét. Várjuk az eredményeket.
Vannak eredmények több egyéb országból is. Ott van pl. a Microsoft, ami Japánban vezetett be rövidebb munkaidőt kísérleti jelleggel és kitörő sikerrel. Az Egyesült Királyságban is végeztek kutatásokat a 4 napos munkahét kapcsán. Az ezzel a módszerrel kísérletező vezetők 64%-a szerint nőtt a produktivitás, és 77%-uk azt vallotta, hogy javult az alkalmazottak életminősége. Ez nem is csoda, hiszen a több pihenés kipihentebb, produktívabb munkavállalót eredményez. Így akár kevesebb munkaidő is ugyanazt a produktivitást eredményezheti bizonyos munkakörökben. Keresd fel a DreamJo.bs blogját, ahol számos hasonló érdekes témáról olvashatsz.
A járvány megváltoztatta a szabályokat
2020-ban a koronavírus-járvány kirobbanása kényszerpályára állított sok céget. El kellett engedniük a munkavállalóik kezét, kevesebb kontrollt gyakorolhattak rajtuk, ha home office-ra állt át a cég. Viszont épp ez kellett ahhoz, hogy a munkáltatók egy része rájöjjön, hogy nem a napi munkaóra számít. Sokan számoltak be arról, hogy épp olyan produktív volt a csapatuk, mintha az irodában dolgoztak volna, sőt produktívabban is lettek.
Ez nem véletlen, mert pl. eleve nem kellett a munkába járással vagy a “kiöltözéssel” bajlódniuk. Az otthon kényelmét kihasználva tudtak csak a munkára koncentrálni. Ráadásul, ha elég produktívak tudtak lenni, akkor akár napi 1-2 munkaórát is spórolhattak, mert az eredmény számított, nem a munkaóra. Ez pedig elég nagy motiváció tud lenni.
Ha ezeket a tapasztalatokat sikerül a cégvezetőknek átültetniük a pandémiát követő időszakra is, akkor azon mindenki nyerhet! A munkavállalók is elkötelezettebbek lesznek ott, ahol szeretnek dolgozni, ahol szabadabbak, maguk oszthatják be az idejüket. Munkáltatói szempontból pedig a boldog munkavállaló a legproduktívabb munkavállaló. Ezen tényleg mindenki csak nyerhet.
Olyan is dolgozhat, aki eddig nem tudott
Ha a csökkentett munkaidő bevezetésre kerül, akkor azzal sok lehetőség megnyílik. Ilyen óriási lehetőség lesz a munkába való visszajutás is sokak számára, mint pl. a kismamák, családosok, tartós beteget ápolók.
