RövidenMég idén újabb 80 ezer adag Pfizer-oltóanyag érkezik Magyarországra, a 2020-2021-es évre pedig összesen 4,4 millió adag oltóanyagot kap Magyarország – hangzott el a Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft. hétfői online sajtótájékoztatóján.
Zsigmond Krisztina, a cég vakcinaüzletágának vezetője közölte, globálisan ez év végéig 50 millió adagot, 2021 végéig 1,3 milliárd adag vakcinát terít a Pfizer a BioNTech-kel közösen fejlesztett, koronavírus elleni vakcinából. Az Európai Bizottság az uniós szerződés alapján 200 millió vakcinát kötött le, és további 100 millió adagra van opciója idén és jövőre.
A szakember hozzátette: a vakcinakészletet a kormányzati szállítási megállapodások alapján osztják szét, az oltóanyagból sem magánellátókhoz, sem pedig gyógyszertári forgalomba nem kerül, azt kizárólag a kijelölt oltóközpontokban lehet majd megkapni.
Fabó Tamás, a Pfizer magyarországi orvosigazgatója elmondta, a klinikai kísérletek 95 százalékos hatékonyságot mutattak a beoltottaknál. Ismertetése szerint a vizsgálatokban részt vett 43 ezer ember fele placebót, fele oltást kapott, és az előbbi csoportba tartozókból 162 ember kapta el a fertőzést, a vakcinacsoportba tartozók közül nyolcan.
A vizsgálatok során kiderült az is, hogy a 65 év felettieknél is 91 százalékos volt a vakcinahatékonyság.
Megjegyezte ugyanakkor: azt még nem lehet megmondani, hogy az oltás mennyi időre ad védettséget. A beoltottakat két éven át utánkövetik – tette hozzá.
Vereckei Péter, a Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy az úgynevezett mRNS technológián alapuló vakcinafejlesztés egyik nagy előnye, hogy a megváltozott vírusvariációkra is viszonylag rövid időn belül lehet reagálni, így az új vakcina akár hat hét alatt előállítható.
A technológia lényege, hogy az emberi sejtekbe a vírus RNS-ének, vagyis örökítőanyagának egy szakaszát juttatják be, és ennek alapján a sejtek előállítják a vírus egy, ilyen formában ártalmatlan fehérjéjét, amely azonban kiváltja a vírus elpusztításához szükséges immunreakciót.
Az „angliai vírusmutációval” kapcsolatban Vereckei Péter jelezte, egyelőre nem kellett módosítani a vakcinát.
Elmondta azt is, hogy az mRNS technológia kutatása, fejlesztése – az Egyesült Államokban élő – Karikó Katalin biokémikus nevéhez fűződik, aki harminc éve foglalkozik ezzel a technológiával, első szabadalmát 2005-ben jegyezték be.
Az ügyvezető igazgató hatalmas áttörésnek nevezve a vakcinafejlesztést, úgy fogalmazott, ez nagyon fontos pillanat a vállalat életében, hiszen „soha nem volt sürgetőbb szükség a vakcinára”. Kitért arra, hogy a vakcina fejlesztése végig transzparensen zajlott, a részeredményeket közzétették és megosztották azokat a hatóságokkal is.
