Harta ViktorTarvágással, engedély nélkül irtottak ki egy Tisza menti védett területen álló, idős ártéri ligeterdőt – írja honlapján a WWF Magyarország, megjegyezve, a vízügy kezelésében lévő, kilencven év körüli erdő elpusztítása súlyos természetkárosító hatással bír.
Közleményük szerint a Tiszaug határában történt tarvágásra az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak nem volt engedélye. A védett területen álló idős nyárfák illegális kitermelése annak a hullámtérrendezési koncepciónak a részeként zajlott, mely szerint a folyók hullámterét az esetleges árvizek levezetését elősegítő lefolyási sávok szerint kell kialakítani. A „VTT Hullámtér rendezése a Közép-Tiszán” című projekt tiszaugi helyszínén a tarvágás következtében nem csak a közel évszázados fákat pusztították el, de
felszámolták az itt élő értékes állatvilág, köztük a védett feketególyák élőhelyét is
– írták, hozzátéve: a Magyarországon és az egész Tisza vízgyűjtőn ritkaságnak számító idős, ártéri erdő helyén most Mordorra emlékeztető pusztaság fogadja az ide érkezőt.
A tarvágás nyomai.Fotó: WWF Magyarország/Gálhidy László
Magyarországon az ártéri ligeterdők a leginkább veszélyben lévő erdei élőhelyek közé tartoznak. Területük a folyószabályozások előtti kiterjedés kevesebb mint 1%-ára zsugorodott össze, idős erdőket szinte alig találunk köztük. A még megmaradt védett állományokat pedig nagymértékben fenyegeti a nem őshonos özönfajok térnyerése.
Kajner Péter, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője szerint a 2020. januárban történt tarvágás felhívja a figyelmet arra, hogy az árvízi kockázatkezelés jelenlegi gyakorlata természetkárosító módszereket is tartalmaz, a hullámterek kezelését a részletes jogszabályi keretek kidolgozása nélkül végzik.
A WWF Magyarország sürgeti a tarvágás felelőseinek azonosítását és a jogszabály szerinti büntetés kiszabását. A fák kivágásával járó árvízkockázat csökkentése sok esetben nem feltétlenül az emberi élet és a települések megóvását, hanem gyenge minőségű termőföldek védelmét szolgálja. A tiszaugi erdő egy fenntarthatatlan árvízkezelési gyakorlat áldozata. „Ez a helyzet csak akkor rendezhető, ha több teret adunk a folyóknak. Ki kell lépni az árvízvédelmi töltéseken kívülre, irányított módon teret kell adni a folyóknak és a víznek a tájban. Erre van szükség a klímaváltozás szempontjából is, ami hazánkat egyre súlyosabb aszállyal és szárazsággal fenyegeti” – összegezte a WWF Magyarország álláspontját Kajner Péter.
Vízügy: megalapozatlan vádaskodás
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a Facebookon hosszú posztban reagált, cáfolták a WWF azon állítását, hogy ne lett volna engedélyük az erdőirtásra, és azt is írták, „a WWF Magyarország véleménye nem más, mint megalapozatlan vádaskodás és a megfelelő szakértelem hiányában tett nyilatkozat”.
