Harta ViktorKedden, a rákellenes világnapon közölte lesújtó statisztikáját az Eurostat, mely szerint Európában
Magyarországon halnak meg a legtöbben daganatos megbetegedésben.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint azonban félrevezetőek a számok, és különben is, az emberekben is kell keresni a hibát.
Az Eurostat kimutatásából kiderül, hazánkban százezer lakosra 345 daganatos betegség miatti halálozás jutott 2016-ban. Az uniós átlag 257 halálozás/100 ezer fő volt, a legkevesebben Cipruson (194 fő/100 ezer lakos) és Liechtensteinben (197 fő/100 ezer fő) hunytak el az említett betegségben.
A statisztikára válaszul szerdán közleményt adott ki az Emmi. A csúfos diagrammot azzal magyarázzák, hogy az európai országok többségében egyáltalán nincsen rákregiszter, nem rendelkeznek olyan pontos adatokkal, mint amilyenek a magyar rákregiszterben szerepelnek.
„Magyarországon minden rákbeteget regisztrálunk, azt is, aki más betegségben hal meg, és életében még nem volt ismert a daganatos betegsége, míg azokban az európai országokban, ahol jóval kevesebb boncolást végeznek, ott ezek a betegek nem kerülnek bele a statisztikába”
– írták, hozzátéve, Magyarországon állítólag
minden adott a legkorszerűbb rákgyógyításhoz, ugyanakkor az emberek tehetik a legtöbbet a betegség elleni harcban.
Az Emmi szerint ugyanis a hazai magas megbetegedési arány legfőbb oka a helytelen életmód (tíz tüdőrákos közül kilenc dohányzik vagy dohányzott) és az, hogy még mindig kevesen mennek el szűrésekre. Kiemelik, 2019-ben elindult a vastagbélszűrés és a tüdőrákszűrés is, ezekkel a lehetőségekkel pedig élni kell.
A Népszava a minisztérium védekezése kapcsán megjegyzi, kétségtelenül van igazság az életmód kapcsán megfogalmazottakban, ugyanakkor 2019-es adatok alapján majdnem két hónapot kellett várni egy kardiológiai szakrendelésre, az RTL Klub tavaly novemberi összeállítása szerint pedig több budapesti szakrendelőben az időpontkéréshez is külön időpontot kellett kérni.
Magyarországon közel 30 000 halálesetet lehetett volna elkerülni hatékonyabb népegészségügyi és prevenciós beavatkozásokkal, és további 16 000 halálesetet lehetett volna megelőzni eredményesebb és időben nyújtott egészségügyi ellátással
– emlékeztet a lap az Európai Bizottság jelentését idézve. Megjegyzik még: a kormány vett ugyan tíz szűrőbuszt, de ezek átlagosan havonta egyszer mentek el 2019-ben valamelyik vidéki településre, télen pedig ki sem álltak a parkolóból.
