Baleset

Milliárdos exdiplomata csapódott a földnek Besenyei Péter korábbi repülőjével

Baleset

Agyonlőtte magát egy középiskolás Nagyatádon

Bűnügy

3-as terrorfokozat van érvényben Magyarország területén

Orbán úgy tudja, Európa civilizációs válságot él át, az iszlám kultúra új területeket foglal magának

És azért jönnek a migránsok, mert magyar életszínvonalon akarnak élni.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete épületének avatásán Piliscsabán 2019. április 9-én.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete épületének avatásán Piliscsabán 2019. április 9-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Az Európát érintő migrációs válság valójában civilizációs válsággá szélesedett, „a Kelet Nyugatra jött” – ez jutott eszébe Orbán Viktor miniszterelnöknek kedden Piliscsabán annak kapcsán, hogy felavatta az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete épületét.

Orbán úgy értesült,

az iszlám kultúra új területeket foglal magának, egyre nagyobb számban telepednek le muszlimok Nyugat-Európa városaiban, méghozzá önálló tömbökben.

Hogy London lett a második legnagyobb magyar város, köszönhetően a Magyarországról kitelepülő magyaroknak, arról nem ejtett szót.

Arról viszont igen, hogy Európa szerinte politikai illúzióban ringatja magát, amikor azt gondolja, hogy az iszlám világából jött emberekkel együtt nem kapja meg azokat a törvényeket, szokásokat és konfliktusokat is, amelyek e kultúrán belül hosszú évszázadok óta léteznek.

„Az integráció nyugat-európai harcosai ma azt hiszik, hogy aki Franciaországba vagy Németországba vágyik, aki francia és német életszínvonalra vágyik, az miért is ne akarna azonnal francia vagy éppen német lenni. A brüsszeli elit ma ebben a buborékban él” – fejtette ki a miniszterelnök, aki szerint a valóság ezzel szemben az, hogy

a migránsok azért jönnek, mert francia, német vagy éppen magyar életszínvonalon akarnak élni, de a saját szabályaik szerint.

Orbán Viktor arról is mesélt, hogy a magyarokat úgy ismerik Európában, mint „a legnyugatibb keleti népet”, ami számos területen érhető tetten, például az iráni és török eredetű szavakban, a konyhaművészetben, a népi motívumokban, az irodalomban és a zenében.