Győrbe érkezik a legtöbb fejlesztés, Salgótarjánban a fű sem nő

Tatabányán 115 százalékkal nőttek a lakásárak a fejlesztések hatására.

Szijjártó Péter a Chio-termékeket is gyártó Intersnack-vállalatcsoport két újabb gyártósorának avatóünnepségén 2014. április 3-án Győrben.
Szijjártó Péter a Chio-termékeket is gyártó Intersnack-vállalatcsoport két újabb gyártósorának avatóünnepségén 2014. április 3-án Győrben. Fotó: Kormány.hu/Árvai Károly

2014 és 2018 között a megyeszékhelyekhez köthető, befejezett, lakás-, szálloda-, iroda-, és ipariingatlan-fejlesztések, valamint az oktatási és kutatás-fejlesztési célú projektek összértéke megközelítette a 880 milliárd forintot – ez az egész országra vonatkozó összeg 44 százaléka, melyből a legnagyobb mértékben (19 százalékkal) Győr részesedett – derül ki a Takarék Csoport elemzéséből.

Győrben a legnagyobb beruházások között szerepeltek többek között

  • az Audi projektjei,
  • a Széchenyi István Egyetem multifunkcionális épülete vagy
  • a Felsőoktatási és Ipari Együttműködések Központja.

A befejezett fejlesztéseket tekintve a második helyen Debrecen állt, 11 százalékos részesedéssel, amelyet Tatabánya, Szeged és Kecskemét követett 8,5-8,1 százalék közötti aránnyal.

Debrecenben olyan ipari ingatlanok, oktatási célú és iroda beruházások tartoztak a legnagyobb befejezett projektek közé, mint például

  • a Forest Offices Debrecen és az NI Irodaházak vagy
  • a ThyssenKrupp autóalkatrész-gyártó üzeme,
  • valamint a Pharma Flight pilótakiképző központ létrehozása.

Tatabányához és Kecskeméthez köthetően a legnagyobb fejlesztések között ipariingatlan-beruházásokat találhatóak, előbbihez kapcsolódik a Környén megvalósuló Bridgestone gumiabroncsgyár II. üteme vagy az Otto Fuchs üzemépülete, míg utóbbihoz a Mercedes karosszéria üzeme, illetve az SMR lökhárítógyártó üzeme.

Salgótarjánba jutott a legkevesebb

A vizsgált időszakban Salgótarjánban fejeződtek be a legkisebb volumenben az iroda, szálloda és ipari ingatlanokkal összefüggő, valamint lakás és oktatás, illetve kutatás-fejlesztési célú beruházások, de 2 százalék alatt maradt a részesedése a megyeszékhelyek fejlesztési értékéből Békéscsabának, Szekszárdnak, Szolnoknak és Kaposvárnak is.

A beruházások felhúzzák a lakásárakat is

A Takarék csoport elemzői megjegyezték, hogy a beruházások eltérő mértékben hathatnak a lakáspiacra: az új gyárak és üzemek létesítése, ami új munkahelyeket teremt rövidebb időtávon, nagyobb mértékben élénkítheti a lakáspiaci keresletet, mint például az oktatási jellegű beruházások.

Az elemzők összességében megállapították, hogy a nagyobb beruházások színhelyéül szolgáló városokban a lakásárak emelkedése is jelentősebb volt, míg az alacsonyabb befejezett beruházási értékkel rendelkező városokban kisebb drágulás volt tapasztalható a 2014-2018-as időszakban.

Példaként említették, hogy

  • Győrben 75 százalékkal drágultak a lakóingatlanok 2013-tól 2018-ig, míg
  • Debrecenben 85 százalékkal,
  • Tatabányán 115 százalékkal,
  • Szegeden 77 százalékkal,
  • Kecskeméten pedig 90 százalékkal

drágultak a lakások 2014-2018 között.

Ugyanakkor közölték, hogy Salgótarjánban a lakóingatlanok áremelkedése nem érte el a 27 százalékot, Kaposváron, Szolnokon és Békéscsabán pedig az áremelkedés mértéke 58 és 60 százalék között mozgott.

Kapcsolódó hírek