Harta ViktorKörülbelül 10 ezer család veszítette el otthonát az elmúlt három évben, csak idén, októberig kétezernél több esetben dolgozott a végrehajtó. A kilakoltatások miatt több gyermek is állami gondozásba került, róluk azonban sem a végrehajtói kar, sem az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem vezet nyilvántartást.
Minderről a 24.hu cikkezett csütörtökön a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nyilvántartására hivatkozva. A lap szerint
- 2016-ban háromezren,
- 2017-ben 3600-an veszítették el otthonukat,
- 2018-ban (a családok évében), októberig pedig 2274 esetben történt kilakoltatás.
A 24.hu megjegyzi, a kilakoltatott családok zöme barátoknál, rokonoknál, esetleg bérelt lakásban keresett menedéket. Természetesen voltak olyanok is, akik nem tudtak hova menni, ilyen esetben pedig az illetékes gyámhivatalnak kötelessége a kiskorú gyermekeket „kiemelni a családból”.
Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke korábban a Magyar Nemzetnek beszélt arról, hogy minden évben előfordul olyan, hogy a gyámhivatalnak, akár ideiglenesen, de gondoskodnia kell a kiskorú elhelyezéséről.
Mivel a kilakoltatások nyomán állami gondozásba vett gyermekekről senki nem vezet átfogó nyilvántartást, a 24.hu egyesével fordult a 19 megye kormányhivatalainak gyámhivatali osztályaihoz, és így kérte ki az adatokat. E szerint az elmúlt két évben
Budapestet leszámítva nyolc gyerek került gyámhivatali gondozásba kilakoltatás miatt, négyen közülük idén. A gyámhivatali beavatkozások Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megyében történtek.
A budapesti adatokat nem adták ki, ezért azok miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult a lap.
Megjegyezték, az év elején a fideszes parlamenti többség leszavazta azt a javaslatot, mely megtiltotta volna a gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatását, novemberben pedig a lakhatási válsággal foglalkozó eseti bizottság ötletét is elvetették a kormánypártok:
