Harta ViktorOlyan járóbeteg-ellátásra és diagnosztikára szakosodó egészségügyi intézményt húzna fel a magyar kormány Beregszászon, mely csak magyarokat látná el, az ukránokat nem fogadná.
Erről a 24.hu írt a beregszászi polgármesterre hivatkozva, aki pár hete a Facebookon közölte, a város részéről elindultak az előkészületek a kórházhoz, hogy a Kárpátaljai Református Egyházkerület „keresztény kórházat” létesítsen. A cikk szerint azonban
az egyházkerületnek nincs erre se pénze, se szakembergárdája, a reformátusok iskolahálózatába is a magyar állam pumpálja a pénzt.
A lap a tervezett kórház kapcsán a kérdezte a beregszászi egyesület püspökét és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelő minisztert is, de nem kaptak választ.
A Kórházszövetség részéről viszont Vejkey György megerősítette: valóban alakul a projekt.
Úgy tudni, magyar részről már kétszer leállították a terveket, egyszer az országgyűlési választás hajrája, másszor az ukrajnai magyarellenes megmozdulások miatt. Úgy néz ki azonban, hogy a magyar kormány nem engedte el az ötletet.
Vejkey szerint egy időben azt is tervezték, hogy a határon túli magyar kisebbségek számára egész kórházhálózatot építenek ki, egyedül Ausztria képezett volna kivételt.
A 24.hu úgy tudja, 2017-ben egy 200 oldalas munkaanyag készült, mely egy főleg járóbeteg-ellátásra és diagnosztikára szakosodott intézmény felépítését javasolta.
Az elképzelés szerint a beregszászi kórházban diagnosztizált betegek tényleges gyógyítása, és a szükséges beavatkozások elvégzése Magyarországon, a magyar egészségügy intézményrendszerén belül történhetne.
A lap szerint viszont nem tisztázott, hogy miként lehetne megakadályozni, hogy az ukrán lakosság megrohanja az ukrajnai színvonalnál vélhetően majd jobb szolgáltatást nyújtó intézményt.
Megjegyzik, ha a magyar igazolványhoz kötnék az ellátást, nem csak nem lenne szolidáris, hanem még diplomáciai feszültségekhez is vezetne. Amennyiben viszont mindenki előtt nyitva állna a tervezett intézmény, hamar csődbe menne.
