Bár Tarlós István szerint nem érte kár Budapestet azért, mert továbbra sem készült el a fővárosi e-jegyrendszer, a számok azt mutatják, hogy néhány milliárdba azért belekerülhet az adófizetőknek a bukás.
Mint az ismert, a BKK szerződést bontott az elektronikus jegyrendszer kivitelezőjével, mivel sehogy sem akart megvalósulni a projekt. A főpolgármester lendületből ki is rúgta a Budapesti Közlekedési Központ vezetőjét, valamint elmondta, lesz e-jegyrendszer, csak majd 2020-ra.
Tarlós azt is állította, a fővárost nem érte kár a projekt csúszása miatt. Az LMP-s Gál József azonban még októberben kikérte az elektronikus jegyrendszer aktualizált költségeit a BKK-tól, a 444.hu pedig a 2018. október 24-ei állapot alapján összegezte a „nemlétező” károkat.
E szerint a BKK
- 4,9 milliárd forintot fizetett ki a német fővállalkozó, Scheidt&Bachmannak teljesítésre a hitelkeretből,
- további 1,3 milliárdot előlegként szintén a hitelkeretből,
- plusz 80 milliót saját büdzséből.
A nem működő rendszer már elvitt 1,47 milliárdot, a le nem hívott bankgarancia 2,2 milliárd forintot tesz ki, plusz törleszteni kell az EBRD-hitelt, az így képződött többletköltséget 600 millió forintra tette a lap.
Ez összese 11,83 milliárd forint.
A cikk szerint vannak olyan károk is, melyeket csak becsülni lehet: ilyen a kb. 15 milliárd forint (három évnyi) elmaradt haszon, valamint a kivitelezővel történő pereskedés, ami néhány százmilliótól több milliárd forintig terjedő költséget is jelenthet. Számolni kell az új kivitelező bevonásának költségeivel, valamint az EBRD-hitel fenntartásával is, ami szintén nem két fillér.