Harta ViktorAz ügyészség politikamentesen, objektíven, a jogszabályoknak megfelelően végzi munkáját – jelentette ki képviselői kérdésre Polt Péter legfőbb ügyész kedden az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt.
A Legfőbb Ügyészség elmúlt évről szóló beszámolója kapcsán elárulta:
a szervezet tavaly is törvényesen és eredményesen dolgozott.
Kérdésre válaszolva Polt Péter kifejtette: tavaly is folytatódott a rendkívül szoros együttműködés, amely korábban is jellemezte a magyar ügyészség és az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) kapcsolatát. Az OLAF hat ajánlást tett, kérve a nyomozás megindítását, amit két esetben elrendeltek. Háromban a már folyamatban lévő nyomozás iratanyagához csatolták az OLAF ajánlását, a hatodik ügyben pedig – amelyben korábban már volt nyomozás, de megszüntették – újra elrendelték a nyomozást.
A legfőbb ügyész az MTI szerint kiemelte: nem szokták „megvárni” az OLAF jelzését; ha megvannak a szükséges adatok, akkor az ügyészség elrendeli a nyomozást. Polt Péter hozzátette: tavaly személyesen is találkozott az OLAF főigazgatójával, Giovanni Kesslerrel, aki állítólag rendkívül elégedett volt a magyar ügyészség és az OLAF együttműködésével.
Polt Péter elmondta: bár a bűncselekmények száma összességében csökkent, a korrupciós bűncselekmények esetében kismértékű növekedés volt megfigyelhető tavaly, a 2016-os 984-ről 1123-ra nőtt a számuk, ezen belül több hivatali vesztegetést derítenek fel, a gazdasági vesztegetések száma viszont csökken. Hozzátette: korrupciós bűncselekményeknél a vádemelések aránya 58,1 százalék és emelkedő tendenciát mutat.
Polt szerint a regisztrált bűncselekmények száma hat éve folyamatosan csökken, a 2016-os 290-ről tavaly 226 ezerre esett vissza. A biztonságérzet szempontjából fontos rablások száma jelentősen csökkent, 1141-ről 853-ra, a közlekedési bűncselekmények száma azonban évek óta emelkedik. Szintén nőtt a kábítószerrel visszaélések száma, a költségvetési csalásoké azonban az általános tendenciának megfelelően, 1880-ra csökkent.
Az ügyészség iránti bizalmat mutatja, hogy a lakosság a nyomozóhatóságok mellett, helyett az ügyészségen tesz feljelentést; tavaly 20 ezer, az ügyészségen tett feljelentést bíráltak el és több mint 8 ezer ügyben el is rendelték a nyomozást.
– mondta, hozzátéve, hogy a váderedményesség 2013 óta folyamatosan emelkedik, tavaly 97,8 százalék volt, az utóbbi tíz év legmagasabb értéke.
Hát a letelepedésikötvény-biznisz?
A legfőbb ügyész Szél Bernadett (Párbeszéd) kérdésére elmondta, Hernádi Zsolt Mol-vezér letartóztatási parancsát a magyar bíróság szeptemberben megvizsgálta és törvényes indokok alapján elutasította.
Staudt Gábor (Jobbik) az Európai Ügyészséghez csatlakozásról kérdezte Poltot, aki elmondta, az nem az ügyészség, hanem a kormány hatásköre.
Arató Gergely (DK) szerint számos ügy bizonyítja, hogy „az ügyészség politikai függetlensége nem látszik bizonyítottnak”. A politikus kérdésére a legfőbb ügyész elmondta: Elios-ügyben nem az OLAF hatására indult a nyomozás, már korábban is nyomoztak az ügyben, és annak megszüntetése után, az OLAF jelzésére újraindították a nyomozást.
Szabó Tímea (Párbeszéd) és Arató Gergely is sérelmezte, hogy a bizottság időkeretben tárgyalta a beszámolót, a frakcióknak 8-8, a független képviselőnek, illetve az LMP és a Párbeszéd frakcióvezetőjének 4-4 percet biztosítva a kérdések és vélemények megfogalmazására. A Párbeszéd frakcióvezetője egyébként annak az ügynek a részleteiről érdeklődött, amelyben a Honvédelmi Minisztérium a gyanú szerint néhány millió forintért ért adott el százmillió forint értékű fegyvereket.
Varga László (MSZP) a Voldemort-üggyel kapcsolatban kérdezte a legfőbb ügyészt, de Polt Péter közölte, az ügyészség 2017-ben vádat emelt, és az ügy jelenleg bírósági szakban van.
Demeter Márta (LMP) a letelepedési kötvényekkel kapcsolatban tett észrevételt, kifogásolva, hogy az ügyészség nem indított eljárást.
A bizottság kormánypárti többsége 7 igen szavazattal, az ellenzéki képviselők nem szavazatával a beszámoló elfogadását javasolta.
