RövidenMicsoda tudathasadást képes okozni egy bődületes választási vereség: miután a Fidesz éveken át uszított az Európai Unió ellen, a vezetőit pedig plakátokon gyalázta, Bóka János most az EU-hoz rohant segítségért a 17. alaptörvény-módosítás miatt (az előző tizenhattal, amit az Orbán-kormány vitt véghez, azzal ugye nem volt probléma).
A maffiapárt országgyűlési képviselője „levélben tájékoztatta” az Európai Unió jogállamiságért felelős biztosát az új alaptörvény-módosítás „legbotrányosabb részeiről” – erről a mameluk maga számolt be a Facebook-oldalán (ahol néhány hónapja még harcias posztokban hergelt ugyanezen szervezet ellen).
Bóka a bejegyzésében azt írta, hogy érdeklődéssel várja a pénteken nyilvánosságra kerülő uniós jogállamisági jelentéseket!
„Egyenlő mércével mér-e a Bizottság minden kormányt? Van-e mondanivalója arról, ami az új parlamenti többség alatt történik hazánkban?” – ricsajozott a képviselő, aki bejegyzéséhez mellékelte az általa írt teljes levelet is.
Kinevetik a kommentelők a Fideszt
A kommentelők nem teljesen osztják a Fidesz „hirtelen jött megvilágosodását”. Valaki azt írta: „Eddig szidtátok Brüsszelt. Most meg segítséget kértek tőle. Remélem kiröhögnek, ahogy itthon is.”
Más komplett esszében szedte össze Bókának, hogy mi mindent műveltek ők korábban, amikor még nem volt ennyire szívügyük a jogállamiság:
„Janikám, 2010-2012 körül is tájékoztattad az EU jogállamiságért felelős biztosát?
A Fidesz-KDNP kormány 2010 őszén érdemben korlátozta az Alkotmánybíróság (AB) hatáskörét, miután a testület alkotmányellenesnek nyilvánította a kormány által bevezetett 98%-os visszamenőleges hatályú különadót. A döntésre reagálva Lázár János, a Fidesz akkori frakcióvezetője azonnal benyújtotta az Alkotmány módosítását. A hatáskör szűkítésén túl a Fidesz több lépésben alakította át a testület működését:
Eltörölték azt a konszenzusos szabályt, amely megkövetelte az ellenzék bevonását az alkotmánybíró-jelölő bizottságba. Ezután a kormánypártok egyedül is jelölhettek bírákat.
Az Alkotmánybíróság tagjainak számát 11-ről 15-re emelték, ami lehetővé tette, hogy a kormánypártok saját jelöltjeikkel töltsék fel a testületet.
A meglévő 11 tag mellé azonnal beválaszthatóvá vált 4 új bíró. Így a kormánypártok anélkül tudták megváltoztatni a testületen belüli erőviszonyokat, hogy meg kellett volna várniuk a régebbi, még korábban (konszenzussal) megválasztott bírák mandátumának lejártát.
Mivel a jelölési szabályokat is átírták (már nem kellett konszenzus az ellenzékkel a jelölőbizottságban), a Fidesz-KDNP kétharmad teljesen egyedül, saját politikai preferenciái szerint választhatta ki mind a 4 új tagot, majd a később megüresedő helyeket is.
2011. április 25-én az alaptörvény megváltoztatta a Legfelsőbb Bíróság elnevezést Kúriára. Bár Gulyás Gergely azt mondta az Inforádiónak, hogy az elnök pozíciójában nem lesz változás, novemberben kormánypárti országgyűlési képviselők mégis több módosító javaslatot is benyújtottak Baka András Legfelsőbb Bíróság elnöki megbízatásának megszüntetésére. A törvénymódosításokat az országgyűlés elfogadta, így a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Baka András megbízatása 2012. január 1-jén, három és fél évvel a várt időpontnál korábban megszűnt. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kimondta, hogy a magyar állam megsértette a tisztességes eljáráshoz és a véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság megállapította, hogy valójában a kormányzati reformokat kritizáló szakmai véleménye miatt távolították el.
Az Alaptörvény átmeneti rendelkezései a bírák és ügyészek kötelező nyugdíjkorhatárát radikálisan, 70 évről a mindenkori általános öregségi nyugdíjkorhatárra (akkor 62 évre) szállították le. Ez a hirtelen jött intézkedés 274 bírót érintett, akiket 2012. január 1-jével kényszernyugdíjaztak.”
