RövidenOktóberben az ipari termelés volumene 0,2, munkanaphatástól megtisztítva 3,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól – erősítette meg pénteken kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A feldolgozóipari alágak többségében bővült a termelés, a legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában.
A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2,0 százalékkal meghaladta a 2024. szeptemberit. Az első becslésben közölt októberi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott – jegyezték meg a jelentésben.
Az ipari export volumene 4,0 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 1,3 százalékkal csökkent, míg a 15 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 20 százalékkal bővült.
Az ipar belföldi értékesítése 2,1, a feldolgozóiparé 3,0 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjában mértnél.
Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 0,6 százalékkal esett vissza, ugyanakkor a csekély súlyú bányászat kibocsátása 30, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 5,6 százalékkal nőtt.
A KSH részletezte: a legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 26 százalékát képviselő járműgyártás volumene 3,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A közúti gépjármű gyártása 12,0 százalékkal visszaesett, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 3,3 százalékkal emelkedett.
A feldolgozóipari termelés 11 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása – az alágak közül a legnagyobb mértékben – 16,3 százalékkal nőtt. A két legnagyobb alágazatot tekintve az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 6,8 százalékkal csökkent, míg a számítógép, perifériás egység gyártása 84 százalékkal bővült.
Nem a német ipar, hanem az akkugyártás húzza le az ipari termelést
A 9,4 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 16,9 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához mérten. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül
- az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 31,
- a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 5,1 százalékkal csökkent.
A feldolgozóiparból 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 2,7 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest, mind a hazai, mind a külpiaci eladások bővülésének köszönhetően.
A Dél-Dunántúl még tartja magát
A jelentésből kiderül, hogy az ipari termelés öt régióban nőtt, háromban csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 9,6 százalékos volumenbővülést a Dél-Dunántúlon, a legjelentősebb, 10,0 százalékos visszaesést Pest régióban regisztrált a KSH.
A KSH kiemelte: a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 8,1 százalékkal bővült 2023 októberéhez mérten. Az új belföldi rendelések 2,6 százalékkal csökkentek, az új exportrendelések 10,1 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány október végén 20 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Január-októberben az ipari termelés 3,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
Az összes értékesítés 62 százalékát adó külpiaci eladások volumene 3,9, a 38 százalékot képviselő hazai értékesítésé 2,8 százalékkal mérséklődött.
A feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 12,8 százalékkal a villamos berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 7,4 százalékkal csökkent. Négy alágban nőtt a termelés volumene, 0,4 és 4,7 százalék közötti mértékben, a leginkább az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában – közölte a KSH.
