Röviden„Csoda, hogy még működik” – ezt a választ jelölte meg az állami egészségügy kapcsán a megkérdezett orvosok 47 százaléka egy friss kutatásban, amelynek eredményeiről a Népszava számolt be.
A lap szerint a felmérésből kiderült, a négy évvel ezelőtti és máig 900 milliárdot felemésztő béremelés nem javított érdemben az egészségügy helyzetén: a jelentős közpénz-felhasználással nagyon korlátozott eredményt ért csak el a kormányzat, az egészségügyi szolgáltatások színvonalának javítása nem sikerült
– és ezt nem holmi „dollárbaloldalista, külföldről finanszírozott ürgebőrbe varrt ügynök-újságírók” állítják, hanem kutatásban résztvevő orvosok nagy többsége.
Rékassy Balázs orvos, egészségügyi-közgazdász még szeptember közepén készített kutatást a Webdoki szakmai portál olvasói között kollégái közérzetéről. Négy nap alatt több mint ötszázan töltötték ki a kérdőívet, a válaszadók túlnyomó többsége (87 százalék) 55 év feletti, állami ellátásban dolgozó gyógyító volt.
- Az orvosok 85 százaléka szerint az egészségügy helyzete romlott a négy évvel ezelőtti, és máig 900 milliárd forintot felemésztő béremelés óta.
- Saját életszínvonaláról 66 százalék állította, hogy a béremelés hatására javult, negyedüknek nem változott, míg nagyjából 8 százalékuknak romlott az egzisztenciális helyzete.
- Az életszínvonala megtartásához a válaszadók fele ugyanannyit dolgozik, mint korábban, 39 százalékuk pedig többet, és körülbelül 10 százalékuk állította, hogy kevesebb időt tölt gyógyítással, mint a béremelés előtti években.
A közszolgáltatások színvonala a válaszadók 79 százaléka szerint romlott, illetve jelentősen romlott.
Saját munkakörülményeit a válaszadók 42 százaléka változatlannak ítélte, és csaknem ugyanennyien vélekedtek úgy, hogy rosszabb körülmények között dolgoznak.
Arra a kérdésre, hogy mit tart a magyarországi egészségügy legnagyobb előnyének, 47 százaléktól a válasz érkezett, hogy csoda, hogy még működik.
Csaknem negyedük pedig az ingyenességet jelölte meg, és mindössze az orvosok öt százaléka gondolta a rendszer előnyének, hogy hozzáférhetőek az ellátások.
A hiányosságok közé sorolták
- a források szűkösségét,
- az önálló ágazatvezetés hiányát,
- a túlterheltséget,
- a motiváció, a teljesítményértékelés és az elismerés hiányát.
