2024 első negyedévben 4 ezer milliárd forinttal, vagyis családonként átlagosan 1 millió forinttal nőtt a magyarországi háztartások vagyona – írja a Bank360.hu a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most közzétett előzetes adatai alapján.
Az „átlagosan” persze most is csalóka: vannak, akik tízmilliókkal vagy még többel gazdagodtak, mások pedig semmivel, ugyanolyan rosszul élnek mint korábban.
A jelentős vagyonnövekmény hátterében több tényező is állhat, egyrészt a piaci árfolyamok emelkedése – ez adta a növekmény 60 százalékát –, másrészt a befolyó friss pénzek. Az első negyedévben érkezett ugyanis például a 13. havi nyugdíj, ami mindig meglátszik az adatokon.
Az első negyedévi 4 ezer milliárdos növekmény több mint 30 százalékát azok a magánbefektetők nyerték meg, akiknek saját cégeik vannak, a jegybank adatai szerint ezek értéke több mint 1200 milliárd forinttal nőtt. Sokat kerestek még a befektetési alapokba fektetők és a részvénytulajdonosok is.
A kisember tanácstalan
Míg tavaly egyértelmű volt, mibe érdemes tenni a pénzt, hiszen a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) jól kamatozott, az idei első negyedévben visszatérni látszanak a korábbi évek befektetésekkel szembeni ellenérzései. Ahogy eltűntek a piacról az igazán vonzó kamatot kínáló lakossági állampapírok, ismét nőni kezdett a készpénz- és folyószámlabetét-állomány.
A háztartások 6705,2 milliárd forintot tartottak március végén készpénzben, ami történelmi rekord. A bankbetétek állománya egyetlen negyedév alatt több mint 500 milliárd forinttal 14 737 milliárd forintra hízott, ennek 71,4 százaléka többnyire semennyit sem kamatozó folyószámlabetét volt – hívta fel a figyelmet Herman Bernadett, a Bank360.hu vezető szakértője.
A gazdagok tudják, mibe rakják a pénzüket
A tőzsdei részvényeken is sokat kerestek a magyar háztartások az első negyedévben, főleg az árfolyam-emelkedésnek köszönhetően március végén már 2472 milliárd forintot tartottak részvényekben, ami történelmi rekord. Ennél jóval nagyobb vagyont tartanak a háztartások nem tőzsdei részvényekben (több mint 6200 milliárd forintot), illetve egyéb cégekben (30 780 milliárdot).
Az összesen mintegy 37 ezer milliárd forintnyi cégtulajdon, vagyis a háztartások pénzügyi vagyonának bő egyharmada azonban nagyrészt valószínűleg egy szűkebb, vagyonos kör tulajdonába tartozik.
2020-ban legalábbis az MNB vagyonfelmérése szerint a felső 10 százaléké volt az ilyen vagyon csaknem 90 százaléka. Az átlagos családoknak nem voltak nagy értékű vállalkozásaik.
Rekordon a hitelezés
A háztartások kötelezettségeinek állománya is nőtt az év első három hónapjában. Március végén 15 208,4 milliárd forint volt a teljes tartozás, ez csak minimális növekedés a tavalyi év végéhez képest. A Bank360.hu elemzése szerint a kötelezettségek legnagyobb része hiteltartozás, 12 720 milliárd forint, ami történelmi rekord.