RövidenOrbán Viktor döntésének megfelelően január 1-jétől a Gazdaságfejlesztési Minisztérium új elnevezéssel, Nemzetgazdasági Minisztériumként folytatja tevékenységét – közölte a tárca hétfőn.
Az átalakulás célja, hogy a minisztérium a kormányfői elvárásoknak megfelelően „hatékonyan, új és innovatív szemlélettel, továbbá kibővült feladatkörrel (például kereskedelem, űriparfejlesztés, turizmus) támogassa” a kormány 2024-re vonatkozó elsődleges gazdaságpolitikai célját, a gazdasági növekedés helyreállítását – magyarázták.
Felidézték, hogy 2023 az inflációcsökkentés éve volt, a kormány egy számjegyűre szorította vissza az inflációt, „ráadásul a gazdaságban is egyre több reményt keltő és biztató eredményt lehetett azonosítani a hatékony intézkedéseknek köszönhetően”.
A tárca úgy tudja, a harmadik negyedévtől kezdve újra növekedő pályára állt a GDP, sőt az unióban az egyik legnagyobb negyedéves eredményt produkálta a magyar gazdaság, a kormány novemberre 7,9 százalékra szorította vissza az inflációt, ami decemberre 6 százalék körülire csökkenhetett, szeptembertől újra nőnek a reálbérek, megszűnt az ikerdeficit és töretlen a bizalom a magyar gazdasággal szemben – sorolták, éppen csak hangyányit ellentmondva annak a szintén kormányzati, egy nappal korábban tett beismerésnek, hogy 2023-ban rosszabbul éltünk, mint előtte:
- visszaesett a magyar gazdaság,
- elszállt a költségvetési hiány,
- valamint a reálbérek is csökkentek.
Idén mindenesetre „a célok elérése érdekében” a Nemzetgazdasági Minisztérium új és innovatív intézkedéseket fog kidolgozni a kormány számára, mindemellett továbbra is segíti a vállalkozásokat az olyan célzott programokon keresztül, mint a Széchenyi Kártya Program, a 200 milliárd forinttal újrainduló Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram vagy a közel hatszorosára bővített Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program – írták.
Hogy az átnevezés mennyibe kerül az adófizetőknek, az a közleményből nem derül ki.