Az első fél évben mindössze 7353 új lakás épült Magyarországon, 19 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 10 880 volt, 39 százalékkal kisebb, mint 2022 azonos időszakában – közölte hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal.
Budapesten 2316 lakást vettek használatba, 36 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A megyeszékhelyeken 28, a többi városban 6,9 százalékkal kevesebb lakás épült. Csak a községekben bővült a lakásépítés – ott 9,2 százalékkal több lakást vettek használatba – de
a falusi építkezések többsége (66 százaléka) is az agglomerációkban valósult meg.
Kizárólag két régióban nem csökkent az új lakások száma: Pest régióban körülbelül ugyanannyi, Észak-Alföldön pedig 27 százalékkal több lakást vettek használatba, mint az előző év azonos időszakában.
Mindenhol csökkent az építési kedv
Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 10 880 volt, 39 százalékkal kisebb, mint a múlt év első felében. Az új lakások 39 százalékát a fővárosban tervezik megépíteni. Az építési kedv az összes településkategóriában csökkent. A települési hierarchiában lefelé haladva egyre nagyobb a visszaesés: a fővárosban 17, a vármegyeszékhelyeken 38, a többi városban 47, a községekben 53 százalékkal kevesebb lakás építését tervezik az előző év azonos időszakához mérten.
Az építeni tervezett lakások száma – a minimális emelkedést felmutató Hajdú-Bihar vármegye kivételével – az ország minden részén csökkent. Regionális szinten a legnagyobb visszaesés Dél-Dunántúlon (58 százalék), ezen belül
Baranya megyében következett be, ahol alig több mint negyedére zuhant a kiadott engedélyek száma.
A tervezett lakások számának visszaesése Közép-Magyarországon 32, az Alföld és Észak nagyrégióban 29 százalékos volt.
A kiadott új építési engedélyek alapján 47 százalékkal kevesebb, összesen 4238 lakóépület építését tervezik az országban.