RövidenA kormánypártokat nem érdekelte a környezetkárosító akkumulátorgyárak ügye, a távolmaradásuk miatt határozatképtelen volt az Országgyűlés ellenzék által kezdeményezett hétfői rendkívüli ülése, így csak a napirend előtti felszólalások hangozhattak el. A mintegy háromnegyed órás ülésen a kormány képviselői sem méltóztattak megjelenni.
A rendkívüli ülést az LMP kezdeményezésére hívták össze, az ülés összehívásához a képviselők egyötödének aláírására volt szükség, ezt a kezdeményező LMP mellett a DK, a Momentum, az MSZP, a Jobbik és a Párbeszéd képviselői biztosították.
A német nagytőke után a hazánkat Ázsiának is kiárusító fideszesek ugyanakkor már előre jelezték, hogy nekik most nem fontos a magyar emberek életét, a Magyarország jövőjét, vízvagyonát, környezetét alapvetően befolyásoló akkumulátorgyárak ügye, majd a parlament következő rendes ülésén magyaráznak róla valamit.
LMP: az kérdés, akarjuk-e, hogy Magyarországot akkumulátorgyarmattá tegyék
Az LMP-s Kanász-Nagy Máté napirend előtti felszólalásában kifogásolta, hogy a kormánypárti képviselők nem jöttek el a rendkívüli ülésre, holott nagyon fontos témáról lett volna szó. Közölte: a kormány egy olyan gazdasági modellbe akarja belekényszeríteni Magyarországot, amelyben vannak a német autógyárak, amelyek elektromos autókat gyártanak, ezekhez akkumulátorokra van szükség, amelyeket pedig a kínai akkumulátorgyárak állítanak elő.
Ezek az autógyárak és akkumulátorgyárak alapvetően a magyar energiát, a magyar vízkészletet és a magyar földeket használják fel, a magyar környezetet szennyezik el működésük közben
– mondta.
Úgy látja, ezeket a gyárakat rekordalacsony társasági adóval, rekordmagas kormányzati támogatással vonzzák ide, és „ott van még a leépült környezetvédelmi intézményrendszer” is. Ha alacsony béreket kell fizetni, ha sok kormányzati támogatás jár, ha nem kell erős környezetvédelmi szabályokat betartani, akkor vonzóvá válik Magyarország ezen gyárak számára – vélekedett, hozzátéve: történik mindez az energiaválság, a klímaválság és a vízválság kellős közepén.
Hangsúlyozta: ezzel szemben a zöldek azt mondják, hogy a profit nem előzheti meg az embert, tehát nem szabadna az emberek feje fölött ilyen horderejű döntéseket hozni, ezért kezdeményeztek országos népszavazást. Másrészt a profit nem előzheti meg az élhető környezet védelmét sem – tette hozzá.
Párbeszéd: be kell fejezni Magyarország jövőjének pusztítását!
Szabó Tímea (Párbeszéd) arról beszélt, hogy a kormányzat felerősítette az elmúlt hetekben „azon lázálmokról szóló kommunikációt”, hogy Magyarországból akkumulátorgyártó nagyhatalmat csinálnak, mert ez segíti majd a zöld átállást. Ahhoz képest, hogy ez a lázálom fontos a kormánynak, egyetlen kormánypárti képviselő sem jött el az ülésre – világított rá.
Kiemelte: az ide telepített és telepítendő akkumulátorgyárak tönkreteszik Magyarországot, az ivóvizeket, még kiszolgáltatottabbá teszik az országot az energia tekintetében, mérgezik a talajt, a levegőt, valamint veszélyeztetik a gyár körüli településeket. Kifejtette: ha összeadják az összes idetelepített és telepítendő gyárat Magyarországon, akkor azok napi vízfelhasználása több mint egymillió ember vízfelhasználását teszi ki.
„Hát hol van nekünk ennyi ivóvizünk, hogy mérgező, akkumulátorgyárakra pazaroljuk?”
– vetette fel, hozzátéve: jelentősen növekedni fog az energiaigény is, ráadásul ezek a gyárak tönkreteszik a földeket, az erdőket.
Szabó Tímea azt firtatta, hogy a kormány kiemelt nemzetgazdasági érdeknek tartja-e a vízhiányt, az áramhiányt, a mérgezéseket, a lakosság veszélyeztetését. „Tessék befejezni Magyarország jövőjének pusztítását!” – hangoztatta.
Mi Hazánk: antidemokratikus a kormányzat hozzáállása
Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom frakcióvezetője felszólalásában antidemokratikus hozzáállással vádolta a kormányoldalt, mert szerinte a gigaberuházás megtárgyalását már eleve úgy kezdték, hogy meg sem kérdezték a debrecenieket, most pedig üresek a kormánypárti széksorok a kérdés megvitatásakor. A politikus hangsúlyozta:
külföldön is tiltakoznak a hasonló üzemek ellen, nem véletlen, hogy sivatagokba épülnek az akkumulátorgyárak.
Hozzátette: 2019-ben még Fehéroroszországban is tiltakozást váltott ki egy hasonló kínai projekt, így egy évvel később az ottani kormány visszakozott a beruházástól.
Az óriási környezetterhelés mellett kifogásolta a projekt jelentette „lakosságcserét” is, mondván, ezekbe az üzemekbe „eleve nem magyarokat fognak felvenni”, már toborozzák a külföldi munkaerőt.
Toroczkai László megemlítette, pártja általában is elutasítja a Fidesz és a „balliberális oldal” gazdaságpolitikáját, mert az a multinacionális óriáscégeknek kedvez. Arról beszélt: nem akkumulátor-, hanem élelmiszeripari nagyhatalmat kellene építeni Magyarországon.
Jobbik: a magyarok tehetsége és szorgalma többre jogosítana
A magyarok tehetsége és szorgalma többre jogosítana – hangoztatta napirend előtti felszólalásában Z. Kárpát Dániel (Jobbik), aki szerint az akkumulátorgyárak témáját a környezeti kérdések mellett a gazdaságfilozófia felől kell megközelíteni.
Hangsúlyozta: mára Magyarországon „beteg” gazdasági kitettségi, függőségi rendszer alakult ki, előbb a német, most pedig már a távol-keleti cégekkel szemben is. Ebben a rendszerben
„a magyar emberek tudását, szorgalmát lebecsülik, egy alacsonyabb polcra helyezik, mint amire az való”, és csekély hozzáadott értékű munkafolyamatokat hoznak ide, mindezt pedig még a magyar adófizetők pénzéből támogatják százmilliárdokkal, még azt sem várva el, hogy magyaroknak teremtsenek munkahelyet.
Z. Kárpát Dániel szerint mindennek az a következménye, hogy a cégek tömegével hozhatják a harmadik világ gazdasági bevándorlóit Magyarországra, olcsóbban és kiszolgáltatottabb körülmények között, rontva így a magyarok munkafeltételeit is.
MSZP: tekintsék stratégiai partnernek a magyar munkavállalókat is!
Komjáthi Imre (MSZP) azt sürgette: a nemzetközi nagyvállalatok mellett a hazai munkavállalókat is tekintse stratégiai partnernek a magyar kormány. Az ellenzéki politikus sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a kormánypárti képviselők nincsenek jelen az ülésen, mondván, a munkabékéről és a munkabiztonságról van éppen szó.
A szocialista képviselő kifogásolta, hogy a stratégiai megállapodásokról a magyar dolgozókat nem kérdezik meg
és három pontban foglalta össze ezzel kapcsolatos igényeiket.
Elsőként azt említette, hogy az állam és a munkáltató mellé a magyar dolgozók képviselőit is emeljék be a stratégiai partnerségi megállapodásokat megelőző tárgyalásokba, illetve hogy ne hajthassanak végre létszámleépítést azok a vállalatok, amelyek állami támogatásokat kaptak.
Ilyen vállalat ne legyen a kormány stratégiai partnere – sürgette Komjáthi Imre, aki második pontként szükségesnek nevezte, hogy a cégek ne „csemegézhessenek” a kollektív szerződésből, kiválogatva a nekik kedvező feltételeket.
Harmadik feltételként azt említette, hogy ne akadályozzák, sőt írják elő a szakszervezet-alapítást a stratégiai partnereinél.
Momentum: Magyarországon nincs helye „vízzabáló és környezetpusztító” akkumulátorgyáraknak
Bedő Dávid (Momentum) úgy fogalmazott: Magyarországon nincs helye „vízzabáló és környezetpusztító” akkumulátorgyáraknak, sem Debrecenben sem Gödön, sem Győrben, sem sehol máshol.
A jövőnkről van szó, és az nem eladó sem kínaiaknak, sem „vízmérgező üzemeknek”, sem másnak – tette hozzá. Azt mondta: Momentum helyi népszavazást kezdeményezett, hogy a debreceniek dönthessék el, akarnak-e ilyen beruházást a városukban. Ki kell kényszeríteni a népszavazást Debrecenben – jelentette ki.
DK: a kormánypárti politikusok elfelejtették, hogy kiktől kapták mandátumukat
Varga Zoltán (DK) felszólalásában arról beszélt: az üléstől távolmaradó kormánytagok és kormánypárti képviselők már rég elfelejtették, hogy kiktől kapták mandátumukat, kiket kell képviselniük, és kiknek tartoznak elszámolással. Jelezte: a debreceni emberek egy „pártok felett álló népszavazással” kívánják felvenni a harcot a „fideszes akkumulátorlobbival” szemben.
A DK szerint ebben a helyzetben ellenzéki pártoknak hátra kell lépniük, hogy ne osszák meg a debrecenieket pártpolitikai törésvonalak mentén – jegyezte meg.
Hozzátette: az árnyékkormány szerint azonnal le kell állítani az ország egész területén az akkumulátorgyár-építéseket egészen addig, amíg nyilvánosságra nem hozzák az összes kutatást arról, hogy milyen hatással vannak ezek a gyárak a magyar emberek környezetére, egészségére, biztonságára és ingatlanjaik értékére.
