Hétfőn ismét toppon volt a MÁV, és ezt nem azok a hazajutni próbáló diákok, dolgozók, tanácstalanul bolyongó külföldi utasok mondják, akiket pl. a legforgalmasabb fővonal budaörsi eleste után hagyott szerteszét a vasúttársaság, hanem maga a Mávinform.
Magyarország persze nem Japán (nekik nincs Brüsszelük, aki mindenért hibás). Nálunk megszokott, hogy kiszámíthatatlan a vasúti közlekedés időtöltés, és ha valamilyen havária történik, az is úgy éri a MÁV-ot, mintha a legelső lenne. Utastájékoztatás? Világos koordináció? Előre bekészített forgatókönyv szerint? Minek, ott a mobiltelefon, aki nem akar megfagyni, majd feltalálja magát.
Az utasokkal közvetlenül kapcsolatba kerülő jegyvizsgálók, pénztárosok mentségére legyen mondva, hogy ők legalább próbálják menteni a társaság renoméját: szinte kizárólag udvarias, segítőkész, néha még angolul beszélő emberek is dolgoznak mostanra ilyen pozícióban a MÁV-nál. „Feljebb” és infrastrukturálisan viszont rendületlenül totális a hanyatlás, ha így néz ki a vonatközlekedés egy átlagos napja: