RövidenSúlyos aránytalanságok tapasztalhatók a jelenlegi frakciófinanszírozási rendszerben, írta hétfői számában a Magyar Nemzet propagandakiadvány annak kapcsán, hogy bár az előző ciklushoz képest kevesebb baloldali képviselő jutott be az Országgyűlésbe, mégis milliárdokkal több állami támogatást kaphatnak!
A lapnak Tóth Erik, a kormánypárti Alapjogokért Központ vezető elemzője azzal fenyegetett, hogy „a demokratikus költségek aránytalan megemelkedése miatt” felmerülhet a szabályok arányos újragondolása.
A jelek szerint az, hogy a választáson a baloldal közös listával indult, nem csupán szavazatmaximalizálásra irányuló taktika volt: pénzügyi szempontból jól megtérülő befektetésnek bizonyult. Hiába vannak ugyanis a balos közös lista pártjai az előző ciklus kezdetéhez képest nyolccal kevesebb képviselővel jelen a parlamentben,
hat frakcióra bomlásuk miatt a most kezdődő ciklusban kétmilliárddal több állami támogatáshoz juthatnak az előző négy esztendőhöz viszonyítva
– méltatlankodik a Magyar Nemzet. (Az MTI egyébként már úgy szemlézte a cikket, hogy „majd hárommilliárddal több” – a szerk.)
Tóth Erik arról is fölvilágosította az orbánista olvasókat, hogy „a frakcióalapítás lehetőségével a baloldali ellenzéki pártok úgy 2018-ban, mint 2022-ben visszaéltek”, és szerinte azért volt szükség minél több parlamenti képviselőcsoport létrehozására, hogy a nekik jutó anyagi forrásokat maximalizálni tudják. Etikai és morális szempontból azonban komoly dilemma, hogy a választáson egy országos listát és közös jelölteket állító pártok széttartása elfogadható-e csupán azért, hogy több pénzt vihessenek haza – vetette fel „etikailag és morálisan” annak a kormányoldalnak a rajongója, amely csak plakátkampányra nyolcszor többet költött az adófizetők pénzéből („etikailag és morálisan”), mint amennyi az ellenzéknek módjában állt.
