Felmérés: az európai átlagnál több magyar számolt be jövedelme csökkenéséről

Pedig a kormánypropaganda szerint a magyarok szinte lubickolnak a járványhelyzetben.

Fertőtlenítést végez egy dolgozó a Haller Gardens irodaház önkiszolgáló éttermében 2020. március 12-én a fővárosi Haller utcában, ahol irodákat zártak le és fertőtlenítenek egy koronavírusos eset miatt.
Fertőtlenítést végez egy dolgozó a Haller Gardens irodaház önkiszolgáló éttermében 2020. március 12-én a fővárosi Haller utcában, ahol irodákat zártak le és fertőtlenítenek egy koronavírusos eset miatt. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Orbán Viktor hétfőn a Parlamentben azzal vakított, hogy Magyarországon most is ugyanannyian dolgoznak, mint a járvány kitörése előtt, és hogy a munkanélküliségi adatot tekintve hazánké a harmadik legjobb adat az Európai Unióban.

Aztán ahogy szokott, a valóság ismét szembetalálkozott a gondosan válogatott statisztikával.

Az emberek ugyanis máshogy látják a saját helyzetüket: az Intrum követeléskezelő vállalat novemberi felmérése szerint

  • míg az európai válaszadók 35 százaléka jelezte azt, hogy 2020-ban csökkentek a bevételei,
  • Magyarországon ez az arány 41 százalék volt.

A közleményben megjegyezték: a jövedelem csökkenése európai szinten elsősorban azokat érinti, akiknek eleve alacsony a keresetük.

Az európai válaszadók 63 százaléknak nem változtak tavaly a bevételei, közülük viszont sokan attól tartanak, hogy hamarosan csökkenhet a jövedelmük – emelték ki.

A kisebb jövedelemből gazdálkodóknak több mint a fele meghúzta a nadrágszíjat, csökkentette a nem létfontosságú termékek vásárlását, 21 százalék a pandémia alatt plusz munkát vállalt, 16 százalék családjától kért kölcsönt, 9 százalék pedig banki hitelt vett fel – ismertette az Intrum.

A felmérés szerint 2019 óta jelentősen (67 százalékról 76-ra) nőtt Európa-szerte azoknak a fogyasztóknak az aránya, akik vésztartalékot gyűjtenek a váratlan kiadások fedezésére. Nem változott azonban jelentősen azoknak az aránya, akik valamilyen konkrét célra spórolnak: enyhén csökkent például a lakásra spórolók aránya (20 százalékról 19-re), nőtt viszont azoknak a száma, akik nyugdíjcélra tesznek félre (30 százalékról 32-re).

Deszpot Károly, az Intrum Magyarország értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója a közlemény szerint kiemelte, hogy az utazásra sporlók aránya 39 százalékról 41-re nőtt, ami szerinte azt mutatja, hogy sokan remélik a korlátozások viszonylag gyors feloldását még a nyári turistaszezon előtt.

A követeléskezelő tavaly ősszel mintegy 24 ezer embert kérdezett meg Európa 24 országában arról, hogy érintette anyagi helyzetüket a COVID-19 járvány, a lezárások és az azt követő recesszió.

Kapcsolódó hírek