„Augusztus 20-án emlékeztetni kell magunkat arra: a saját otthont, földet hazát nyújtó önálló államiság, a népek életének inkább kivételes, mint természetes létállapota”
– magyarázta Orbán Viktor miniszterelnök augusztus 20-i ünnepi beszédében.
Orbán úgy látja, a kényelem, a szűklátókörűség, a politikai könnyelműség, az élj a mának, mind a történelem rendre visszatérő veszedelmei.
„Tudjuk, hogy hazánk válságos pillanatiban a megsemmisülés szakadékának szélére szorulva újra és újra utat tör magának és buzog a ki tudja honnan felsereglő magyar. Ezért lesz újra dicsőség ” – fogalmazott a miniszterelnök. A folytatásban Európa és a nyugati világ megkapta a magáét: Orbán szerint ugyanis
„Európa, sőt a teljes Nyugat sem képes többé maga felé irányítani a világgazdaság erőforrásainak áramlatait, ezért erőpróba előtt állunk”,
vissza kell találnia Európának a kemény munka, az ésszerű gazdálkodás és a felelős életvezetés világába.
„Kétségek gyötörnek bennünket az európai civilizáció jövője miatt, és a kontinens országai széttartó irányban haladnak. A Nyugat lemondott a nemzet erejéről, a házasság és az utódok nyújtotta boldogságról és a keresztény Európáról” – mondta Orbán, kiemelve, helyette
családok „szivárványosításával”, migrációval és nyitott társadalmakkal kísérletezik.
„Ezért megvédjük határainkat, és migránsok helyett saját gyermekeinkre hagyjuk a hazánkat” – mondta Orbán Viktor, majd kinyilatkoztatta: a nyugat elvesztette vonzerejét a mi szemünkben.
Beszédében azt mondta, a megmaradásnak és a túlélésnek törvényei vannak, ezeket fel kell vésni hazánk tartóoszlopaira:
- haza csak addig van, amíg van, aki szeresse;
- Minden magyar gyermek újabb őrhely;
- az igazság erő nélkül keveset ér;
- csak az a miénk, amit meg tudunk védeni;
- minden mérkőzés addig tart, amíg meg nem nyerjük;
- határa csak az országoknak van, a nemzetnek nincs;
- egyetlen magyar sincs egyedül.
Ez a XXI. századi Magyarország nemzeti politikájának könnyekkel és vérrel kiizzadt hét törvénye – mesélte, majd Európát megfeneklett hajóként emlegette, búcsúzóul „hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok”-ozott egyet.