19 éve nem jelentkeztek olyan kevesen a felsőoktatásba, mint most

Külföldre mennek, kivárnak, vagy egyszerűen nincs megfelelő családi hátterük a diákoknak.

Idén összesen 91,4 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, mintegy 20 ezerrel kevesebben, mint tavaly – írja a Népszava, megjegyezve: 2001 óta egyszer sem voltak ilyen kevesen a továbbtanulni vágyók, mint most.

A lap szerint a csökkenés az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE) érintette legkevésbé: a tavalyi 24,7 ezerhez képest idén 24,1 ezren próbálnak bejutni az ELTE valamely karára. A BME-re viszont már mintegy ezerrel kevesebb volt a jelentkező, a BGE-t 1500-zal, a PTE-t 1600-zal, az SZTE-t 1800-zal, míg a Debreceni Egyetemet háromezerrel kevesebb diák célozta meg, mint korábban, a Corvinusnál pedig 33 százalékos a visszaesés.

A Népszavának nyilatkozó Nahalka István oktatáskutató úgy látja, hogy a jelentkezők számának ilyen mértékű csökkenése nem magyarázható csak demográfiai okokkal, szerinte több tényező állhat a háttérben. Egyrészt többen jelentkezhettek külföldre, csökkenhetett azok száma, akik nem rögtön érettségi után tanulnak tovább, valamint a szakember szerint befolyásoló tényező az állami férőhelyek központi meghatározása, illetve a hátrányos helyzetű családokban élők egyre nagyobb arányú kiszorulása is az oktatási rendszerből.

A képzési területeket nézve egyébként a pedagógusképzés különösen rosszul szerepelt: míg tavaly 17,4 ezren jelentkeztek valamilyen tanárszakra, idén 11,1 ezren gondolkodtak ebben, ami 37 százalékos visszaesés, tehát továbbra sem vonzó a tanárszak.

Kapcsolódó hírek