Erdő Péter: Az egyház nem jótékonysági szervezet

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek (b) és Szikora Róbert énekes az Égre néző címmel megjelent, istenes verseket tartalmazó válogatáskötet bemutatóján a budavári prímási palotában 2019. december 21-én.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek (b) és Szikora Róbert énekes az Égre néző címmel megjelent, istenes verseket tartalmazó válogatáskötet bemutatóján a budavári prímási palotában 2019. december 21-én. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A plébániai közösségek megújulásáról, az egyházi szociális intézmények bürokratikus terheiről, az idősek és a romák helyzetéről is magyarázott Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az MTI-nek karácsony alkalmából.

Erdő úgy tudja, karácsonykor nemcsak „egy gyermek születésére” emlékezünk, hanem a megtestesülés titkát ünnepeljük. Isten emberré lett, közösséget vállalt az emberiséggel, és ezzel „minket is feljogosít arra, hogy ezentúl más szemmel nézzünk egymásra, hiszen a másik emberben is Jézus Krisztussal találkozunk” – mesélte.

Fűtés, világítás, hangosítás kell

Erdő szerint a plébániák megújulása az egyik legfontosabb feladat a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülve.

E megújulási folyamat első lépése az önvizsgálat, és sok összetevője van az egyházzenén, a beszédeken keresztül akár olyan külső, fizikai feltételek megteremtésén át, mint a fűtés, a világítás vagy a hangosítás.

Ugyanilyen fontos, hogy a templomba betérő ember érezze, hogy „nem egy műsorra ül be, hanem egy közösség életébe kapcsolódik bele” – magyarázta a bíboros.

Erdő Péter úgy tudja, az egyház küldetéséhez a kezdetektől hozzátartozott a szegények, elesettek segítése.

„Mi azonban nem jótékonysági szervezet, nem NGO vagyunk, hanem alapvetően Jézus Krisztusban hívő közösség”,

amelynek „sajátos értéke a hitre épülő, önzetlen segítségnyújtás”.

Szenvednek a terhektől

Az egyházi szociális intézmények sokat szenvednek a bürokratikus terhektől. Közép-Kelet-Európában ugyanis „nyugati szinten szervezett és kifinomult szabályozás van nyugati szintű finanszírozás és gazdasági feltételek nélkül” – méltatlankodott.

Az egyházi intézményvezetők nehéz, „érzékenységet és állandó odafigyelést kívánó feladata”, hogy a „hitbeli meggyőződést, a személyes áldozatvállalást és eltökéltséget” összeegyeztessék a gyakran változó intézményi szabályozással – mondta a bíboros.

Erdő Péter a magyar társadalom elöregedéséről azt mondta: Magyarországon fél évszázados folyamat vezetett a mai demográfiai helyzethez, és ha az elmúlt időszakban javultak is a születési arányszámok, nagyon sok időnek kell még eltelnie, hogy megforduljon a fiatalok és az idősek aránya. Jelenleg nagyon sok az egyedülálló idős ember, a fiatalok közül pedig sokan – éppen a jobban képzett, dinamikusabb emberek – külföldön keresnek munkát, tovább növelve az elmagányosodott öregek arányát.

A közmunka egy lépés a munka világába

A bíboros beszélt a romák helyzetéről is. Felidézte: a rendszerváltásig 87 százalékuknak volt munkahelye. Természetesen messze nem volt tökéletes a helyzetük, hiszen sokszor a családjuktól távol, az ország másik végében kaptak munkát. Sokan emlékeznek az ingázókat hétvégente szállító fekete vonatokra. A munka világán keresztül mégis megindult a romák egyfajta integrációja.

A rendszerváltozás, a privatizáció után az új tulajdonosok elsőként a szakképzetlen munkaerőtől váltak meg, így egész régiók és a romák többsége is munkanélkülivé vált.

Az utóbbi években nagyon komoly erőfeszítések eredményeként emelkedett ugyan a romák foglalkoztatottsága, de még mindig nem éri el az 50 százalékot. A közmunka egy lépés a munka világába való visszatérés felé, ugyanakkor az is látszik, milyen nehéz feladat az új gazdasági szisztémában megtalálni a romák felemelkedésének útját – mondta.

Kifejtette, természetesen fontos az oktatás, a képzés, hiszen ettől függ, hogy később ki milyen munkát talál magának. Ugyanakkor mindig voltak és ma is vannak olyan idősek, betegek, fogyatékkal élők, akik a legnagyobb igyekezetük mellett sem képesek dolgozni. Tehát „két part között, óvatosan kell hajózni”, hiszen egyfelől valóban fontos a munka világán keresztül integrálni, másfelől azonban azokat is segíteni kell, akiknek nincs lehetőségük munkát vállalni – tette hozzá Erdő Péter.

Kapcsolódó hírek