Harta ViktorTe jobb cikkeket írnál? Hírszerkesztőt keres a Röviden! → Részletek
2018 tavaszától egy éven át rögzítette a vonat érkezési és indulás idejét munka- és lakhelye, a Nyugati pályaudvar és Üllő között Balogh Roland okleveles közlekedésmérnök, a lesújtó eredményeket pedig az Elegem van a MÁV-ból! Facebook-csoportban osztotta meg.
A hvg.hu cikke szerint a mérnök 428 alkalommal utazott az említett távon egyetlen év alatt, 12 412 kilométert megtéve, 256 800 forintot költve bérletre.
A statisztika szerint a
428 alkalomból csak 107-szer indult és 16-szor érkezett pontosan a vonat
a 35 perces menetidejű távon, ami összesen 2 nap 8 óra és 56 perc, azaz több mint hét nyolcórás munkanap késést jelentett neki.
„Ezt az időt csak hasznosabban tölthettem volna el, dolgozhattam volna, családommal lehettem volna, pihenhettem volna stb.”
– írta Balogh, hozzátéve, hogy minden megtett utaskilométerre átlagosan 17 másodperc késés jutott, ami átlagosan közel 8 percet jelentett a 29 kilométeres távon.
A közlekedésmérnök a KSH adatai nyomán azt is felidézte, 2018-ban 150 millió ember utazott (ennyiszer utaztak) a MÁV vonatain, 7770 millió utaskilométert megtéve. Ha kivetíti az Üllő és a Nyugati között tapasztaltakat ezekre az adatokra (hangsúlyozva, hogy nem biztos, hogy mindenütt annyit késtek a vonatok, mint az ő útvonalán), arra jut, hogy elviekben 4068,5 év késést voltak kénytelenek elszenvedni az utasok.
Szerinte ha veszünk egy átlagos óradíjat, 1990 forintot, akkor „mérnöki becsléssel, talán egy kis ráhagyással kijelenthető, hogy a teljes késésállomány 50%-a hozható közvetlen kapcsolatba a munkából való kieséssel”, vagyis 2034 évnyi késés ezzel az órabérrel számolva
33,85 milliárd forint veszteséget jelent az országnak, a 2018-as GDP 0,08 százalékát.
