Orbán a tüntetésekről: hisztérikus sikongatás, a legaktívabb tiltakozókat Soros fizeti

A Kossuth Rádió szokásos pénteki interjújában magyarázta el Orbán Viktor, hogy hogyan is kell értelmezni az elmúlt napok kormányellenes történéseit.

A miniszterelnök a közmédia Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kijelentette, senki nem alkalmazhat erőszakot, nem vandálkodhat, a politikai véleménynyilvánítást és a vandalizmust el kell választani egymástól.

A Munka törvénykönyvének módosítása ellen tiltakozók egy részét, a legagresszívabbakat és legaktívabbakat Soros György fizeti

– mesélte Orbán, aki azt is tudni véli: nemzetközi hálózatok is mozognak a háttérben, de közelebbről ezt sem fejtette ki.

Orbán a Kossuth Rádióban arról is beszélt, hogy szerinte azok kiáltanak most világvégét, akik valóban tönkretették az országot, szavai szerint az ellenzéki szemfényvesztésnek nincsenek korlátai. A tüntetések, az ezzel kapcsolatos rongálások és természetesen a szánkók is előkerültek. Ennek kapcsán a miniszterelnök azt mondta, a rabszolgatörvény csak ürügy.

„Nem lepett meg, ugyanez a hisztérikus sikongatás” fogadta már őt sokszor, például amikor az IMF-et „hazaküldték” vagy bevezették a közmunkát.

Orbán megjegyezte, hogy megérti a tüntetőket, és fontosnak tartja, hogy figyeljenek rájuk.

Kár, hogy ezt a véleményt az évente adóforint-tízmilliárdokból működő MTVA nem osztja.

Orbán Viktor a füstbombákról is megnyilatkozott valami kissé zavarosat, szerinte

olyat azok dobálnak, akik el akarják fedni az igazságot, azokat nem jó szándékú emberek dobálják.

A rabszolgatörvényről, melyet csütörtökön aláírt Áder János, azt mondta, szerinte senkit sem lehet túlmunkára kötelezni, ezt a munka törvénykönyvének módosítása is világosan tiltja, „aki mást állít, az hazudik” – mondta az életében versenyszférában soha egy percet nem dolgozó Orbán, aki bizonyára így is tisztában van a munkavállalók és munkáltatók közötti függőségi viszonyokkal, a munkások kiszolgáltatottságával, a felettesek zsarolási pozícióival, melyeket eddig sem nagyon befolyásoltak a törvények.

Orbán szerint a dolgozókat leginkább nem a munkaügyi szabályok védik, hanem az olyan gazdaságpolitika, amelyben szükség van rájuk. Az eddigi törvény „buta korlátozásokat” állított azok elé, akik többet akartak keresni, és többet is dolgoztak volna ezért – mesélte.

Aki ellenzéki, az nem elég magyar

A miniszterelnök az EP-választásokról is beszélt a szokásos velünk-ellenünk retorikával. Úgy látja,

az ellenzék felfogása szerint Magyarországon azt kellene csinálni, amit Brüsszel mond, ezért aki ellenzéki képviselőt küld majd az EP-be, olyan embereket küld oda, akik nem Magyarországot képviselik ott.

A kormányfő hangot adott reményének, hogy több ország polgárai is nagyobb számban küldenek majd nemzetileg elkötelezett képviselőket a brüsszeli törvényhozásba, akik „meg tudják fordítani a jelenlegi széljárást”.

A migráció kérdését nevezte természetesen ezúttal is a legfontosabbnak, de szólt arról is, hogy a Brüsszel által követett gazdaságpolitika sem előnyös Magyarországnak.

Kapcsolódó hírek