Kilakoltattak egy mozgássérült gyermeket nevelő családot Csepelen, miután aljas módon kijátszották alóluk a saját lakásukat

kilakoltatas
Pillanatkép a Mérce közvetítéséből

A végrehajtó és a rendőrség közreműködésével kedd reggel kilakoltattak egy négytagú családot a saját lakásukból Csepelen. Jámbor András, a Párbeszéd országgyűlési képviselőjének információi szerint az új tulajdonosoknak több hasonló esetük is volt már, vagyis tudatosan használtak ki egy jogi kiskaput.

A kilakoltatást élőlánccal próbálta megakadályozni a Szikra Mozgalom és az AVM (A Város Mindenkié). Az élőláncban részt vevő Jámbor a Mércének azt mondta, egy magántulajdonban lévő lakásból lakoltatott ki a végrehajtó egy négyfős családot, melynek egyik tagja egy mozgássérült gyermek.

A képviselő úgy tudja, a család lakásának „egyik felét” elárverezték a házaspár válása után, a férfi tartozásai miatt. Az árverésről a lakásban maradó nő állítólag nem is tudott, így nem élhetett elővásárlási jogával, nem volt módja licitálni a lakás másik felére.

Az új tulajdonosok ezután lakbért (lakáshasználati díjat) kértek a saját ingatlanrészét jogszerűen birtokló nőtől.

Az egyoldalúan megállapított lakbért követelő több mint húsz fizetési meghagyás többségét bírósághoz fordulva sikeresen megtámadta és érvényteleníttette a család, néhányat azonban nem sikerült időben nyakon csípniük.

Az új tulajdonos ugyanakkor állítólag szándékosan arra játszott, hogy a család belezavarodjon a helyzetbe,

és véletlenül elmulassza néhány fizetési meghagyás megtámadását. Így végül tartozása keletkezett.

Jámbor András szerint eleinte havi 300 ezer forintot, majd az utolsó fizetési meghagyásban már 800 ezer forintot követeltek a másfél szobás csepeli lakás feléért,

végül összesen kb. 6 millió forintot akartak behajtani a családtól.

Bár a csepeli családéhoz hasonló esetekben jogtalan a használati díj felszámolása – ezt egy korábbi Kúria-határozat is kimondja –, a lakás felének új tulajdonosai ez alapján kértek ellenük végrehajtást és kilakoltatást.

A család az ingóságai egy részét már elszállította, de sok holmijuk maradt még a lakásban. Rendőri intézkedés végül nem történt, az élőláncot a család döntésére maguk az aktivisták oszlatták fel. A lakását elvesztő családnak a csepeli önkormányzat krízislakást ajánlott fel, ahol legfeljebb 9 hónapig maradhatnak.

Pert nyert az első devizahiteles az Európai Unió Bíróságának ítélete alapján

Elrendelték a főváros azonnali jogvédelmét, az Államkincstárnak vissza kell fizetnie a lenyúlt 10,2 milliárdot

Nem a TAJ-kártyát, hanem a TB-kiskönyvet szünteti meg a kormány

Megszavazta a Fidesz, hogy „végtelen pénzt” lehessen elkölteni kampányolásra

Két hónapos csecsemőt élesztettek újra Fejér megyében

Robbanásveszélyes droglabort találtak a rendőrök egy budapesti bérházban